• fejléc_banner_01

hír

Hány szárítógépre van szükség egy alagútmosó rendszerben?

Egy olyan alagútmosó rendszerben, ahol az alagútmosó és a vízelszívó prések hatékonysága nem probléma, ha a szárítógépek hatékonysága alacsony, akkor az összhatékonyság javítása nehézkes lesz. Manapság egyes mosodák növelték a szárítógépek számát.szárítógépek...a probléma kezelésére. Ez a módszer azonban valójában nem éri meg. Bár az összhatékonyság javulni látszik, az energiafogyasztás és a teljesítményfelvétel is megnőtt, ami hozzájárul az energiaköltségek növekedéséhez. A következő cikkünkben részletesen tárgyaljuk ezt.

Szóval, hány szárítógép van konfigurálva egyalagútmosó rendszerésszerűnek tekinthető? A képleten alapuló számítás a következő. (Figyelembe kell venni a vízkivonó présből történő szárítás utáni eltérő nedvességtartalmat és a gőzfűtésű szárítógépek szárítási idejének különbségeit).

Vegyünk például egy mosodaüzemet, amelynek működési paraméterei a következők:

Alagútmosó rendszer konfigurációja: egy 16 kamrás, 60 kg-os alagútmosó.

Vászonlepény kisütési ideje: 2 perc/kamra.

Munkaidő: 10 óra/nap.

Napi termelés: 18 000 kg.

Törölközőszárítási arány: 40% (7200 kg/nap).

Ágynemű vasalási aránya: 60% (10 800 kg/nap).

CLM 120 kg-os szárítógépek:

Törölközőszárítási és lehűlési idő: 28 perc/alkalom.

Az összecsomósodott lepedők és paplanhuzatok szétszórásához szükséges idő: 4 perc/alkalom.

A szárítógép szárítási teljesítménye: 60 perc ÷ 28 perc/idő × 120 kg/idő = 257 kg/óra.

A szárítógép által szétszórt ágyneműk és paplanhuzatok teljesítménye: 60 perc ÷ 4 perc/idő × 60 kg/idő = 900 kg/óra.

18 000 kg/nap × Törölközőszárítási arány: 40% ÷ 10 óra/nap ÷ 257 kg/egység = 2,8 egység.

18000kg/nap × Ágynemű vasalási arány: 60% ÷ 10 óra/nap ÷ 900kg/gép = 1,2 gép.

CLM összesen: 2,8 egység törölközőszárításra + 1,2 egység ágyneműszórásra = 4 egység.

Egyéb márkák (120 kg-os szárítógépek):

Törölközőszárítási idő: 45 perc/alkalom.

Az összecsomósodott lepedők és paplanhuzatok szétszórásához szükséges idő: 4 perc/alkalom.

A szárítógép szárítási teljesítménye: 60 perc ÷ 45 perc/idő × 120 kg/idő = 160 kg/óra.

A szárítógép által szétszórt ágyneműk és paplanhuzatok teljesítménye: 60 perc ÷ 4 perc/idő × 60 kg/idő = 900 kg/óra.

18 000 kg/nap × Törölközőszárítási arány: 40% ÷ 10 óra/nap ÷ 160 kg/egység = 4,5 egység; 18 000 kg/nap × Ágynemű vasalási arány: 60% ÷ 10 óra/nap ÷ 900 kg/egység = 1,2 egység.

Egyéb márkák összesen: 4,5 egység törölközőszárításhoz + 1,2 egység ágyneműszóráshoz = 5,7 egység, azaz 6 egység (Ha a szárítógép egyszerre csak egy süteményt tud szárítani, a szárítók száma nem lehet kevesebb 8-nál).

A fenti elemzésből láthatjuk, hogy a szárító hatékonysága a saját okain túl szorosan összefügg a vízkivonó prés hatékonyságával is. Ezért aalagútmosó rendszerösszefügg és kölcsönösen befolyásolja az egyes modulberendezéseket. Nem ítélhetjük meg, hogy a teljes alagútmosó rendszer hatékony-e csupán egyetlen eszköz hatékonysága alapján. Nem feltételezhetjük, hogy ha egy mosoda alagútmosó rendszere 4 szárítógéppel van felszerelve, akkor az összes alagútmosó rendszer rendben lesz 4 szárítógéppel; és azt sem feltételezhetjük, hogy minden gyárnak 6 szárítógéppel kell felszerelnie csak azért, mert egy gyárban nincs 6 szárítógép. Csak az egyes gyártók berendezéseinek pontos adatainak ismeretében tudjuk meghatározni, hogy mennyi berendezést kell ésszerűbben konfigurálni.


Közzététel ideje: 2024. szeptember 3.